ATP összefoglaló: A Salak Királya nyolcadszor – Roland Garros 2013

A 2013-as év Grand Slam tornáit felidéző sorozatunkat a salakpályás versenyek csúcsával, a Roland Garros-szal folytatjuk.

forrás: www3.pictures.zimbio.com

forrás: www3.pictures.zimbio.com

Az év második Grand Slam tornája a kilencvenes évektől kezdve a legtöbb meglepetést hozó verseny volt, egészen addig, amíg Rafael Nadal 18 évesen meg nem nyerte a tornát. Azóta ritkultak a meglepetések, a spanyol ettől kezdve gyakorlatilag kisajátította magának ezt a versenyt. Tavalyi sérülése után, ez évi szédületes comeback-jével ismét toronymagas esélyesként indult a salakos Grand Slamen.

Csak két nagyobb hiányzója volt a versenynek, Murray és del Potro, de ők egyébként sem voltak döntőre esélyesek, így különösebben nem érződött a hiányuk.
Rég várták a játékosok és szurkolók ilyen izgalommal egy Grand Slam torna sorsolását. Rafael Nadal fél éves kihagyása miatt ugyanis az a helyzet állt elő, hogy a legnagyobb esélyes csak a 3. kiemelt volt, így Djokovic-csal és Federerrel is már az elődöntőben összefuthatott. A sorsoláson Rafa, címvédőként, végül a szerbet húzta magának. A sorsolás ismeretében várható volt, hogy az alsó ágon Federer vagy más könnyedén bemasírozhat a döntőbe, ahol egy esetleges maratoni felsőágas elődöntő fáradt győztese várhat rá.

Az első két forduló nagyjából a papírforma szerinti eredményeket hozta, csak Dolgopolov és Monaco kiesése okozott kisebb, míg Tomas Berdyché nagyobb meglepetést. A torna középső szakaszában aztán egy csodának lehettek szemtanúi a nézők. A 31 éves Tommy Robredo egymás után három mérkőzést fordított meg két szettes hátrányból. Előbb Sijslinget, utána a Berdychet verő Monfilst, majd a kiemelt honfitárs Almagrót múlta felül, ezzel új Grand Slam rekordot felállítva. A legjobb nyolc között aztán újabb spanyol, David Ferrer ellen került dupla szetthátrányba, és a közönség lélegzetvisszafojtva figyelte, megismétlődik-e negyedszerre is a csoda. Ám ekkorra már a veterán harcos elkészült az erejével, így Ferrer léphetett tovább az elődöntőbe.

Tommy Robredo forrás: www.stasiareport.com

Tommy Robredo
forrás: www.stasiareport.com

Az eddig lejátszott mérkőzések alapján az már látszott, hogy az első négy kiemelten kívül esetleg Tsonga, Wawrinka, vagy Tommy Haas lehet az, aki megnehezítheti a nagyok dolgát. Közülük végül a francia Ali-hasonmás lett az, akinek ez sikerült. A negyeddöntőben sima mérkőzésen győzte le Roger Federert, aki így elszalasztotta azt az esélyt, hogy ismét Roland Garros döntőt játsszon. Bár a rosszmájúak szerint inkább szándékosan elkerülte Nadalt, kettejük utolsó néhány párizsi salakos mérkőzése ugyanis fájdalmasan egyoldalúra sikeredett.

Tsonga aztán az elődöntőben könnyen megadta magát David Ferrernek, aki így 31 évesen élete első Grand Slam döntőjére készülhetett.
A fölső ágon, ahogy várható volt, összejött az álom-elődöntő Djokovic és Nadal között. Erre a mérkőzésre szinte mindenki előrehozott döntőként tekintett. Kettejük legutóbbi salakpályás összecsapásán, a monte-carlói döntőben Djokovic megszakította Nadal veretlenségi sorozatát, ennek ellenére a spanyol salakspecialista mellett szóltak inkább az esélyek. A szerb viszont nagyon odatette magát a meccsre, így kettejük párharcából egy újabb tenisz-klasszikus, egy sokáig emlékezetes, heroikus küzdelem kerekedett.

A mérkőzésen végig Nadal vezetett, de a világelső mindig vissza tudott kapaszkodni és szorossá tudta tenni a mérkőzést. Fantasztikus labdameneteket láthattak a nézők, ezen kívül volt téves bírói ítélet, időtúllépés miatti figyelmeztetés, és pontelvonás fontos pontnál, mert Djokovic egy jó lecsapás után hozzáért a hálóhoz. Elképesztő izgalmak után végül a negyedik szettben Nadal a mérkőzésért adogathatott, de nem tudta hozni a szerváját, sőt rövidítésben a játszmát is elbukta, így döntő szettre került sor. Rögtön a szett elején Djokovic elvette a mallorcai adogatását, és először vezetett a mérkőzés folyamán. Ekkor úgy tűnt, végül mégis ő lesz a befutó. Előnyét azonban 4-3-ig sikerült csak tartania, ekkor egy drámai játékban Nadal visszabrékelt. Innen fej-fej mellett haladtak, végül a szerb fáradt el hamarabb, 7-8-as állásnál nullára veszítette el az adogatását, és ezzel a mérkőzést is.

Figyu, kihívlak 30 méteren... forrás: 3.yimg.com

Figyu, kihívlak 30 méteren…
forrás: 3.yimg.com

A döntő, ahogyan a közvélemény várta, már csak formalitás volt. Ferrer nem tudott méltó ellenfele lenni példaképének, így Rafael Nadal, a tenisztörténelemben elsőként, nyolcadszor emelhette fel ugyanazon Grand Slam verseny trófeáját. A szakértők szerint még hosszú évekig tarthat Nadal párizsi hegemóniája, ami nem sok jóval kecsegtet a kihívók számára.

Ferrer pedig legfeljebb Apollinaire-rel vigasztalódhatott:

“Mirabeau-híd alatt fut a Szajna
Ma sem vertem meg Rafát sajna.”

Kiemelt kép forrása: sports.inquirer.net

A hozzászólások le vannak zárva.