Egy eredményes időszak margójára

2016. december 7.
by DGM96

Boris Beckerről mindent el lehetett képzelni karrierje végeztével, csak azt nem, hogy egyszer valakinek az edzője lesz. Három éve azonban Novak Djokovic a segítségét kérte. Bár az egykori világelsőt nem a nulláról építette fel a német legenda, a szerb teniszező az ő “regnálása” alatt élte meg karrierje eddigi legszebb napjait. Ám egy szövetség addig van fent, míg az el nem éri  a célját…

Novak Djokovic 2012 és 2013 között “mindössze” 2 Grand Slam-tornát nyert. Ebben az időszakban 8 nagy versenyt rendeztek meg és mindössze két alkalommal nem jutott el a szerb a döntőig, a maradék 4-et azonban rendre elveszítette. Olyan problémák merültek fel nála, ami nem volt túlságosan jellemző addig rá. A nagy lehetőség kapujában mindig alulmaradt. 2013-ban jött az első ötlet, hogy kellene valami új impulzus a stábban. Marian Vajdával nem romlott meg a viszonya, ám a szlovák edzőt is szerette volna tehermentesíteni, akinek beteg volt ekkor a felesége és több időt akart tölteni a családdal. A játék, a fizikum és a hozzáállás is bőven megvolt Djokovic-nál, mégis, valami metafizikai pluszra volt szüksége. Egy nagy bajnokra, aki át tudja érezni a helyzetét. Így esett a választás Boris Beckerre. Leendő együttműködésüket 2013 decemberében jelentették be.

A 6-szoros GS-győztes németet nem kell bemutatni a tenisz rajongóinak. A sportág történelmének egyik legemblematikusabb adogatója. Ennélfogva nem is volt meglepő, hogy Becker új tanítványának az szervákban segített sokat. A közbenjárásnak köszönhetően Djokovic a valaha volt legkomplexebb teniszezővé vált, John McEnroe szerint. Persze ez sem egy tetőtől talpig sikersztori, nem volt könnyű a kezdet.

A sikersztori első fejezete: Wimbledon 2014 forrás: mid-day.com

A sikersztori első fejezete: Wimbledon 2014
forrás: mid-day.com

2014-ben az Indian Wells-Miami-duplával megmutatta, hogy újra feni a fogát a teniszvilág trónjára. A jó szereplés folytatódott a salakszezonban is, Rómában például az akkori ranglista vezető Rafa Nadalt győzte le a fináléban. Kiegyensúlyozott teljesítménye miatt volt akkora favoritja a Roland Garrosnak, mint a Salakkirály. A hiányzó darab a puzzle-ból most sem lett meg. Négy szettben kapott ki a “Becker-éra” első Grand Slam döntőjében. A törekvés és a kemény munka a következő nagy tornán, Wimbledonban már kifizetődött. Az évtized egyik legjobb GS-fináléjában, ötszettes meccsen legyőzte Roger Federert. Sikerével nem csak egy több, mint másfél éves böjtöt szakított meg, de visszaszerezte a világelsőséget is. Kisebb meglepetésre nem nyerte meg a US Opent, de ősszel mindössze egyszer kapott ki és az élen zárta 2014-et.

2015-ben gyakorlatilag mindenhol nyert, ahol elindult forrás: eurosport.fr

2015-ben gyakorlatilag mindenhol nyert, ahol elindult
forrás: eurosport.fr

Jött aztán a tetőpont. A 2015-ös évben Novak Djokovic megvalósította a történelem legnagyobb dominanciáját. Abban az évben 88 mérkőzést játszott a szerb, és mindössze 6-ot (!) veszített el. 17 tornán indult el és csak az év eleji dohai versenyen nem jutott be minimum a döntőig, és csak 4 döntőben maradt alul. Visszahódította az Australian Open trófeáját, címet védett Wimbledonban és 4 év után lett újra US Open bajnok. Érinthetetlen maradt a londoni világbajnokságon, a 10 Masters tornából pedig csak 3-at nem nyert meg: kettőn (Montreal és Cincinnati) döntőzött, Madridban pedig el sem indult. Ez az év volt a korszak védjegyes szakasza, mialatt volt, hogy akkori két fő üldözőjének, Andy Murraynek és Federernek együtt véve volt kevesebb ranglista pontja, mint Djokovic-nak. Egy ilyen teljesítmény után aligha maradna az emberben hiányérzet, “Nole”-nál azonban kimaradt a gyűjteményből az, amire a legjobban vágyott: a Roland Garros. Újra eljutott a fináléba (tehát mindegyik GS-döntőben ott volt az esztendőben), de Stanislas Wawrinka aznap több, mint maradandót alkotott.

Idén született meg a hőn áhított párizsi siker forrás: latimes.com

Idén született meg a hőn áhított párizsi siker
forrás: latimes.com

Idén nagy feladat előtt állt, mert mindazt, amit tavaly “összenyeregetett”, azokat a pontokat bizony meg kellett védnie pozíciója megőrzésének érdekében. A szezon első felében viszont az látszott, mintha nem történt volna semmi. Címet védett Melbourne-ben, tavasszal pedig zsinórban harmadjára csinálta meg az Indian Wells-Miami duplát, ami egy példátlan tett. Nyártól azonban jöttek a jelek arra, hogy másabb lesz 2016. A salakszezont mindjárt egy korai vereséggel kezdte Monte Carlóban, az első meccsén kikapott a cseh Jiri Veselytől. A következő héten, Madridban már nyert, de Rómában a döntőért is nagyon meg kellett szenvednie. A brazil Thomaz Bellucci például 6/0-ra nyerte meg az első szettet ellene, majd a Nishikorival lejátszott elődöntőben rég nem tapasztalt, rossz arányban használta ki a lehetőségeit. Másnap a fináléban ki is kapott a nagyon megerősödő Murraytől. Jött aztán az újabb Roland Garros, ahol újra esélyes volt. Egy pillanatig nem csapta meg a kiesés szele, így megint egyetlen egy meccsre volt a hiányzó Grand Slamtől. A fináléban újra Murrayt találta önmagával szemben, aki kicsivel jobb passzban érkezett meg Párizsba. Ennek tükrében zajlott az első játszma és ért véget a skót sikerével. Murray hiába volt élete egyik legjobb formájában, ugyanolyan módon esett össze ezután, mint a korábbi években. Djokovic pedig belehajszolta magát a győzelembe. Összejött a siker, meglett mind a négy GS, ráadásul 1969 (Rod Laver) óta ő lett az első teniszező, aki mindegyik nagy torna címvédője. Sokan úgy gondolták, hogy ezzel egy újabb gát szakadt át a szerbben, most már a naptári Grand Slam-ben sem lehet megállítani…

Epilógus

Elmondható, hogy az idei Roland Garros döntő hozta meg a szezon fordulatát. Murray ezután “reaktiválta” egykori edzőjét Ivan Lendlt, Djokovic pedig a párizsi győzelmével megkönnyebbült kissé. Persze, nem csak a “jóllakottság” okozta az év végén megtörténő helycserét a világranglista 1. és 2. helye között. A nyár második felére válságba került a házassága, amiről szinte semmit sem nyilatkozott bővebben. Emiatt nem is tudott túlságosan koncentrálni. Wimbledonban már a harmadik körben kiesett. Az Olimpián meg Del Potro verte meg az első fordulóban. Előtte azért megnyerte a csonka mezőnyű Toronto Masterst. Augusztusra fejlődött ki csuklósérülése, ami aztán az idény hátralevő részében is okozott neki gondot. A US Openen még bejutott a döntőbe, de ott újra Stan Wawrinka “ütötte el” a győzelemtől. Ősszel már csak 3 tornán indult. Ezalatt gondjai megoldódtak Jelenával (hitvesével) egy bizonyos Pepe Imaznak köszönhetően. Az egykori teniszező és jelenlegi “lelki guru” Novak öccsét, Markót pár éve a depresszióból segítette ki, most pedig párkapcsolati tanácsokat adott. Állítólag a spanyol azt tanácsolta páciensének, hogy ideje szakítani Beckerrel, aki volt, hogy ott sem volt a versenyeken tanítványával. Djokovic Shanghai elődöntője alatt, ahol a szerb kikapott a spanyol Bautista-Aguttól, például a világ másik felén, Londonban volt, hogy megnézhesse kedvenc foci csapata, a Chelsea mérkőzését. Ősszel Andy Murray potenciális, majd tényleges üldözővé vált a szerb számára. A skót egyszerűen nem bírt veszíteni, neki pedig az élet és a szakma minden terén viszontagságai voltak. Ennek lett az eredménye az, hogy Murray lett az új világelső, s maradt is az az év végére.

Summázás

Sokan megkérdőjelezik Becker szerepét a stábban, ám Djokovic szerváját ő tette olyanná, amilyen most forrás: footwearnews.com

Sokan megkérdőjelezik Becker szerepét a stábban, ám Djokovic szerváját ő tette olyanná, amilyen most
forrás: footwearnews.com

A közelmúltban végbement változásokat sokan Imaz számlájára írták, hiszen Djokovic egyszer-kétszer olyan módon nyilatkozott, ahogyan mostani mentora, a spiritualitás túlsúlyával. Ez az attitűd azonban nem idegen a szerbtől, gyakran meditál és gyakran próbál lelkierőt meríteni a buddhizmus tanai segítségével. Ennek tudatában kétséges, hogy a mostani szakításnak bármi köze is lenne Imazhoz. Becker közreműködésével Djokovic olyas valamit ért el, amire már nagyon régóta vágyott. Amennyit ő ácsingózott a Garrosért, meg lehet érteni, hogy egy ilyen nehezen elért siker után visszább vesz az ember. Kell leadni motivációt, hogy aztán később visszaszerezze azt.

A Becker-éra (2014-2016) számokban:

  • 208-23-as mérleg
    • 69-14-es mérleg a top 10-esek elleni meccseken
  • 25 tornagyőzelem, ezekből:
    • 6 Grand Slam-torna
    • 14 Masters
    • 2 World Tour Finals
  • 122 eltöltött hét a világranglista élén, megszakítás nélkül

A számok persze nem egyedül Becker érdemei. Djokovic nem a nulláról kezdte, amikor ő beszállt a stábba, de egy nagyon fontos adalék volt a teniszében. Alakult a szervája, ami így egy nagyon összetett teniszezővé tette, ehhez még hozzájárult a fejlődött háló játék is. S talán még fontosabb, hogy a fontos meccseken, a döntő szituációkat nagyon jól kezelte. Legtöbb meccsén ez volt a meghatározó tényező, és ez volt sikereinek kulcsa.

És ezt a kulcsot bár nem Becker adta egyedül, mégis elengedhetetlen tényezője volt Novak Djokovic eddigi legnagyszerűbb időszakának.

A kiemelt kép forrása: sportal.co.nz

A hozzászólások le vannak zárva.