US Open 2017: Nadal és Anderson játssza a férfi egyes döntőt

A pénteki elődöntők nyertesei úgy arattak győzelmet, hogy mind a ketten elveszítették a nyitójátszmát.

Célegyeneshez érkezett az év utolsó Grand Slam-tornája, a US Open. Az utóbbi évek egyik legérdekesebb végjátékát hozta a mostani New Yorki verseny. A számos hiányzó, majd a tábla „egyenletlensége”, aztán pedig az elinduló sztárok korai kiesése miatt korán el lehetett könyvelni, hogy az alsó ágon olyan teniszező fog bejutni a döntőbe, aki egyrészt elég alacsonyan van kiemelve, másrészt karrierje legnagyobb sikerét fogja elérni. A másik ágon azonban az volt borítékolható, hogy GS-bajnokok fognak összecsapni a döntőért.

Anderson – Carreno Busta 4/6 7/5 6/3 6/4

Kép forrása: indianexpress.com

Ezért az „achievement”-ért szállt harcba Pablo Carreno Busta (12.) és Kevin Anderson (28.), akik amellett, hogy először játszhattak Grand Slam-döntőért, még a legjobb 4-ig sem jutottak el eddig sohasem. Két, nagyon ellentétes játékstílus állt egymással szemben. A spanyol nemzetiségéhez hűen is jó lábmunkával és stabil alapvonal-ütésekkel rendelkezik, mellyel mindenkori taktikája az ellenfél hibára késztetése. A gijóni teniszezőnek pont kapóra jött dél-afrikai vetélytársa, aki a hatalmas szervája mellett rendkívül agresszíven üti a labdákat, így a nagyobb potenciál a hibára az ő játékában van.

Kép forrása: usopen.org

Az első szettben működött is Carreno Busta taktikája: nyerőt és hibát is rendkívül keveset ütött (2 és 1!), gyakorlatilag minden pontot megcsinált helyette Anderson, aki egyszer el is veszítette a szerváját és végül ez is döntött a nyitójátszmáról. A dél-afrikainak azonban csak idő kellett, hogy elérje a megfelelő „hőfokot”. A mérkőzésen még három szettet játszottak le, melyek során Anderson több nyerőt ütött, mint hibát, míg Carreno Busta nem tudott újítani nagyon a játékán. A meccs hátralevő részéig mindössze két break-labdát tudott kiharcolni, melyek közül csak egyet sikerült érvényesíteni. Eközben viszont ő sebezhető volt adogatóként. Anderson három szimpla-breakkel megfordította és megnyerte élete első Grand Slam-elődöntőjét 2 óra 57 perc alatt.

Győzelme természetesen soha, vagy rég nem látott példát jelent:

  • Kevin Curren (1984, Australian Open) óta az első dél-afrikai színekben versenyző teniszező, aki bejut a négy nagy torna valamelyikének döntőjébe
  • Az Open Éra történetének első dél-afrikai US Open-finalistája
  • Jo-Wilfried Tsonga óta a legalacsonyabb ranglistás helyezésű teniszező, aki GS-döntőt játszik: a francia 2008 januárjában a 38. volt, Anderson ezen a héten a 32.

Nadal – Del Potro 4/6 6/0 6/3 6/2

 Kép forrása: indianexpress.com

Helyi idő szerint este, magyar idő szerint az éjszaka kellős közepén csapott össze a másik döntős helyért a torna két korábbi bajnoka, a 2009-es győztes, Juan Martin Del Potro (24.) és a kétszeres bajnok, jelenlegi világelső, Rafael Nadal (1.). Az argentin óriás élete eddigi egyetlen GS-győzelmét úgy érte el 8 évvel ezelőtt, hogy Roger Federert és a spanyolt egymást követően győzte le. Idén a skalpok közül egyet újra sikerült begyűjtenie, hiszen a negyeddöntőben Federert búcsúztatta, de a körről körre jobb játékot produkáló Nadal nem engedte, hogy a történelem ismételje önmagát.

Del Potro nem tudott “sebességet váltani” Nadallal ellentétben, ez lehetett az egyik döntő tényező
Kép forrása: spokesman.com

Pedig nem úgy kezdődtek a dolgok. Del Potro hiába ütött az első játszmában több hibát, mint a spanyol, több nyerője is volt, továbbá jobb adogató statisztikát is produkált. Nadal például fogadóelőnyhöz nem jutott, amíg „Tandil tornya” tudott élni a ritkán kínálkozó lehetőséggel, ez végül el is döntötte az első szettet. Ami azonban utána következett, az valóságos iskolajáték volt a Salakkirálytól. Felgyorsította játékát a második szettre, erre pedig ellenfele annyira nem tudott reagálni, hogy játékot sem nyert. Nadal azonban ezt követően akkora játékbeli és lélektani fölényt szerzett, hogy az Del Potrónak leküzdhetetlen különbséget jelentett. A világelső a magabiztos egyenlítést követően alig több, mint egy óra alatt fordította meg az állást és nyerte meg a találkozót. 2 óra 37 perc alatt 45 nyerőt (!) és 20 ki nem kényszerített hibát ütött, míg Del Potrónál ez a mutató 23-40 lett. A játék intenzitása mellett azonban döntő tényező volt a második szervánál megjátszott labdamenetek menedzselése is: Nadal 72%-ban hozta az ilyen pontokat, míg ellenfele csak 28%-ban.

A 10-szeres Roland Garros-győztes azok után győzte le az argentint, hogy ezt megelőzően egymás után kétszer is kikapott tőle (2013: Shanghai és 2016: Olimpiai játékok), e két vereség mellett természetesen a 2009-es elődöntőjükért is visszavágott. Idén a harmadik GS-döntőbe jutott be, ahol 16. sikeréért fog harcba szállni Kevin Anderson ellen. Kimondva-kimondatlanul ő lesz az esélyes, ám a dél-afrikai megfelelő mentális helyzet meglétében felbolygathatja a papírformát, ha szerva-központú játékával nem hagy hosszú labdameneteket kialakítani.

A kiemelt kép forrása: news.com.au

Livescores