Teniszvilag.com - hírek, érdekességek a tenisz világából

US Open 2018: Novak Djokovic beérte Pete Samprast

A szerb teniszező Wimbledon óta az egekben jár. Del Potro sem tudta megakadályozni 14. Grand Slam-sikerét.

Ha valaki csak szimplán a végeredményre – 6/3 7/6(4) 6/3 – vet szempillantást, azt gondolná, hogy egyértelmű és sima győzelmet aratott Novak Djokovic (6.) Juan Martin Del Potro (3.) felett a 2018-as US Open férfi egyesének döntőjében. Ez a mérkőzés is bizonyítja azonban, hogy sokszor érdemes az alapvető információk mögé tekinteni.

Az argentin óriás megmutatta ugyanis, hogy négy csuklóműtét és összesen három kihagyott év után is hogy volt képes sokadjára is újrakezdeni karrierjét. Nagy embernek, nagy szíve van –  akár egy ilyen megállapítást is tehetnénk a finálé után majdnem fél nappal. Del Potro ugyanis nem mindennapi lelkesedést tanúsít a tenisz iránt. Bizonyította ezt azzal, hogy mikor már elúszott számára az első két játszma, s akkor is már több, mint két órát játszottak, nem engedte el elsőre Djokovicot a harmadik szettben, hanem ugyanúgy küzdött, mintha az előző kettő játékrész valamelyike forgott volna még kockán. Bár akadt egy-két pillanat, mikor ha ideiglenesen is, de a maga irányába boríthatta volna a mérleg nyelvét – és ezek elmaradása az ő felelősségét is terhelheti – összességében nem tudott mit kezdeni a szerb zsenialitásával.

Del Potro már csak a szurkoló tábora miatt sem akarta elengedni a mérkőzést
Kép forrása: twitter.com/NDCannolo

Nem volt olyan pillanata a mérkőzésnek ugyanis, mikor annak valamely egységén belül ne Djokovic állt volna jobban. Az első szett első felében még fej-fej mellett haladtak a felek. A hajrához közeledve már majdnem meg lehetett dicsérni Del Potrót, hogy milyen jól adogat, s hogy mennyi ingyen pontot hoz, ám 3/4-es állásnál 40-semmiről veszítette el az adogatását. Nos, egy olyan párharcban, melyben az egyik fél 5-ször annyi alkalommal nyert, mint a másik, az esélytelenebb szempontjából kulcspillanatnak számított az, hogy ki nyeri meg az első játszmát. Az pedig egyértelmű, hogy Del Potrónak úgy lett volna valódi esélye a győzelemre, ha ő szerzi meg a vezetést. Nem ez történt meg végül.

44 percre volt szüksége Djokovicnak, hogy előnybe kerüljön, helyzete aztán csak még jobbra fordult, mikor a második szett elején break-előnyt harcolt ki. Ezután következett az elmaradhatatlan argentin feltámadás és a második játszmából egy akkora csata alakult ki, mely aztán az egész mérkőzést meghatározta. A csata tetőpontját a szett nyolcadik játéka jelentette, melyben írd és mond 24 pontot játszottak le, s tartott több mint 20 percig! Ekkor már Del Potro törekedett break-előnyre, ehhez három fogadóelőny és nyolc egyenlő állás sem volt elegendő. “Tandil tornyának” ezen a ponton mehetett el végleg a mérkőzés egyrészt. A másik tényező a labdamenetek milyenségében rejlik. Vagy hagyta magát belesodródni a fonák-kereszt csatákba, amiben csak egy egészséges Andy Murray tudja felvenni a versenyt Djokovic-csal, vagy mikor már képes volt mozgatni a szerbet, ritkán ütötte be legendásnak számító tenyeres nyerőit. A maratoni játékot követően ugyan nem zuhant össze varázsütés szerűen Del Potro, sőt, később a tie-breakben 3-1-re is vezetett, mégsem kerülhette el a dupla-szetthátrányt.

S hiába mutatta meg mekkora szíve van, nem tudott vele felülkerekedni Djokovicon, aki a harmadik szettben ugyanúgy korán break-előnybe került, ugyanúgy egyből elveszítette azt, de most már ki tudott harcolni egy újabbat. Mert nem csak technika, de fizikum szempontjából is jobbnak bizonyult Del Potrónál. Végül a játszmák számához képest kimondottan hosszú mérkőzésen, 3 óra 19 perc alatt nyerte meg a döntőt, a négy idei Grand Slam-tornából bezsebelve ezzel kettőt.

Kölcsönös tisztelet: mindenki örül a másik eredményének
Kép forrása: twitter.com/usopen

Ez volt a szerb harmadik győzelme (2011 és 2015 után) New Yorkban, és a 14. Grand Slam-tornán. Utóbbival beérte az örökranglistán Pete Samprast, aki 9 és féléve ugyanennyi sikerrel az élen állt, azóta azonban sorra hagyják le korunk legnagyobbjai a 2002-ben visszavonult amerikait.

Djokovic előtt ugyanis már csak Rafael Nadal (17) és Roger Federer (20) áll!

Újra ízlelheti tehát a siker ízét, s ha túl nagy terhet nem akarna a spanyol és/vagy a svájci üldözésével magára rakni, akkor ahelyett megcélozhatja az év végi világelsőséget. Pontokat tavalyról nem kell védenie, ellentétben az éves ranglista éllovasával, Nadallal, aki pénteki sérülését követően egy hónapos kihagyásra kényszerül. Djokovic már biztos résztvevője az év végi ATP-Finalsnak és az idei eredmények rangsorában már “csak” 1035 ponttal van elmaradva a mallorcaitól.

Ez egy olyan gyors visszatérés, amire mindenki csak kapkodja a fejét…

A kiemelt kép forrása: twitter.com/bbctennis