Salakszezon előzetes: férfiak
Az alábbiakban Peter Bodo, a tennis.com oldalon publikált salakszezonos esélylatolgatásának fordítását olvashatjátok.
Be kell vallanom: egy részemet örömmel tölti el amint elképzelem, hogy a Roger Federer és Novak Djokovic rajongók gutaütést kapnak majd lejjebb görgetve az oldalon, ahol végeláthatatlanul ismétlődik Rafael Nadal neve és a “címvédő” kifejezés.
De miért is ne élvezhetnék a Nadal szurkolók kedvencük dominanciáját? Nadal a valaha volt legrendkívülibb salakpályás játékos, akit a föld a hátán hordott. Szükségtelen előhozakodni a Bjorn Borggal való összehasonlításokkal, az a hajó már elment. Borsot törni Nadal orra alá április és június között szinte lehetetlen vállalkozásnak ígérkezik.
A fent említett tény miatt hiábavalónak tűnhet esélylatolgatásokat írni a salakszezon előtt. Előzetes? Hogy hangzik ez: Nadal talán dob néhány csontot Djokovicnak itt vagy ott, Federer ad pár remek sajtótájékoztatót, Andy Murray pedig olyan meccseket veszít el, melyeket a játéka alapján nem kellene?
Más szavakkal, Nadal nyer mindent. Ismét.
Ennek ellenére próbáljuk meg beleásni magunkat mélyebben is az előttünk álló szezonba, hátha találunk olyan 2013-as történést, ami más megvilágításba helyezheti az előttünk álló heteket.
Casablanca; címvédő: Tommy Robredo
A címvédő idén úgy döntött, hogy a párhuzamosan zajló houstoni tornát választja, ahol második kiemeltként már a legelső meccsét elbukta Giraldo ellen. Marokkóban így Kevin Anderson lett az első kiemelt , akinek a román Hanescu parancsolt megálljt – szintén az első mérkőzésén. Anderson nagyon dühös lehet magára, hiszen legfőbb riválisa, a második kiemelt Monfils az utolsó pillanatban visszalépett a tornától, így a dél-afrikai számított volna az abszolút favoritnak. A hétvégén érdemes lesz odafigyelni az argentin Delbonisra, aki többek között Gilles Simont is kiejtette, és nemrég szerezte meg pályafutása első tornagyőzelmét Sao Pauloban.
Houston; címvédő: John Isner
A világranglista kilencedik helyezettje Andersonhoz hasonlóan korai zakót kapott, az első számú amerikainak a német-jamaicai Dustin Brown parancsolt megálljt, ráadásul nem is akárhogyan: az extrém külsővel és stílussal rendelkező játékos döntő szett tie-breakben tudta legyőzni ellenfelét, ami egyértelműen Isner felségterülete. Akikre érdemes lehet odafigyelni a hétvégén az a két spanyol játékos, Nicolas Almagro és Fernando Verdasco.
Monte Carlo; címvédő: Novak Djokovic
Roger Federer, aki valószínűleg még nem érkezett teljesen kipihenni hazája Kazahsztán ellen vívott Davis Kupa csatáját, az utolsó pillanatban kapott szabad kártyával két év szünet után ismét részt vesz a versenyen. Aligha lesz azonban beleszólása a tornagyőzelemért vívott harcba, Nadal ugyanis minden erejével azon lesz, hogy visszavágjon Djokovicnak a tavaly elszenvedett döntőbeli vereségért. Djokovic tavalyi győzelme azt jelentette, hogy megszakadt Nadal bámulatos sorozata: az azt megelőző nyolc Monte Carlo Masterst a spanyol játékos nyerte. Ez volt Nadal egyetlen veresége 2013 tavaszán, de minden bizonnyal nagyon fájónak bizonyult számára.
A korábbi években mutatott Nadal remeklés ellenére Djokovicnak minden oka megvan arra, hogy magabiztosan, valós győzelmi esélyekkel vágjon neki a tornának. A legutóbbi három összecsapásukon Nadal még csak szettet sem tudott nyerni, és idén Miamiban abszolút esélytelennek bizonyult a szerb ellen a döntőben. Persze az a mérkőzés kemény borításon zajlott, de egy percig se gondolja senki, hogy a vereség nem hagyott nyomot Nadalban.
Barcelona; címvédő: Rafael Nadal
Bár csak 500-astornáról beszélünk, Nadalt ez nem tarja vissza a részvételtől. Salakon rendezik, Spanyolországban van és egy újabb alkalom arra, hogy jól elkalapálja honfitársait, Ferrert és Almagrót (Barcelona nem szerepel Federer, Djokovic, Murray vagy Wawrinka versenynaptárában). Felmerülhet a kérdés, hogy megunja-e valaha ezt Rafa? A válasz: nem.
A versenyen egyébként elég színvonalas lesz a felhozatal, itt lesz a tavalyi döntős Almagro, Ferrer, Berdych, Gasquet, Cilic, Fognini és a riói döntős Dolgopolov is.
Bukarest; címvédő: Lukas Rosol
Még Nadal sem nyerhet olyan tornán, melyen nem vesz részt, de a tavalyi tornát olyan játékos nyerte, akinek sikerült legyőznie Rafa Nadalt, méghozzá 2012-ben Wimbledonban.
Bukarest egy átlagos 250-es tornának ad otthont, de általában erős mezőny szokott itt összegyűlni. Az idei felhozatal sem marad el a korábbitól, Simon, Monfils, Youzhny és Florian Mayer is ütőt ragad majd a tornán. Lukas Rosolnak nagyon össze kell kapnia magát, ha meg szeretné ismételni tavalyi teljesítményét.
Oeiras; címvédő: Stanislas Wawrinka
Wawrinka útja a jelenlegi, pályafutása legjobb világranglistás helyezéséhez és az első Grand Slam győzelméhez épp itt kezdődött. Tavaly 2011-es Chennai-ban aratott győzelme után először emelhetett a magasba egy ATP trófeát, majd azt követően a madridi 1000-es versenyen is egészen a döntőig menetelt (ahol – Spoiler veszély! – Nadaltól kapott ki).
Semmi sem szól az ellen, hogy Wawrinka címet védjen Portugáliában. A torna második kiemeltje várhatóan a világranglista 12. helyén tanyázó Milos Raonic lesz, őt pedig majd a huszadik Dimitrov követi, aki nem éppen salakos játékáról híres.
München; címvédő: Tommy Haas
Sajnálatos módon a bámulatos Mr. Haas aligha fogja megvédeni tavaly szerzett tornagyőzelmét a szülővárosában. A 36 éves vasember ugyanis Indian Wells-ben elszenvedett veresége óta vállsérüléssel bajlódik. A németek reményei így a Kohlschreiber, Mayer, Alexander Zverev trióhoz fűződnek, akiknek nehéz dolguk hiszen, hiszen a versenyen várhatóan részt vesz majd Monfils, Fognini, Seppi és Hewitt is.
Madrid; címvédő: Rafael Nadal
Ez az az 1000-es torna, ahol a legtöbb teniszrajongó elkezdte komolyan venni Stanislas Wawrinkát, annak ellenére is, hogy Nadal a döntőben simán, 6-2, 6-4-re nyert ellene. Saját magához képest Rafael Nadal alulteljesít Madridban, főleg 2009 óta, mikor fedett pályás salak tornává vált. “Mindössze” három alkalommal sikerült nyernie itt, ugyanannyiszor, mint Roger Federernek.
Bár a 2012-es csúszkálós kék salaknak örökre vége, ez a verseny így is az a hely, ahol az agresszív játékosok járnak jobban, mivel az átlagos salak pályához képest magasabbra pattannak a labdák Madridban. Jó hír ez Djokovic, Federer és talán még Berdych és Tsonga számára is. Rajtuk kívül láthatjuk még játszani Grigor Dimitrovot (aki tavaly legyőzte itt Djokovicot), Gulbist és Raonicot is.
Róma; címvédő: Rafael Nadal
A tavalyi torna remekül illusztrálta a legnagyobb problémát, amivel Federnek meg kellett küzdenie pályafutása során a salakos tornákon. Simán megvert mindenkit, akivel összefutott, egészen a döntőig, ahol Nadal gond nélkül darabokra szedte őt – 6-1, 6-3.
A papírforma olykor borulni szokott a római Mastersen. Tavaly Djokovic búcsúzott idejekorán Berdych ellen, Benoit Paire és Marcel Granollers pedig az elődöntőbe jutásért játszott egymással. Roger Federer az elődöntőben a franciával mérkőzött meg, előtte pedig Janowicz ellen kellett bizonyítania, ami akárhogy is nézzük, nem egy rossz sorsolás.
Az egyetlen játékos, akivel Nadalt össze lehet hasonlítani az év ezen szakában az Serena Williams. Nadal behúzta Madridot és Rómát is, a két döntőben pedig összesen csak 10 játékot veszített. Serena Nadalhoz hasonlóan nem veszített játszmát sem Sharapova, sem pedig Azarenka ellen ezen tornák döntőiben, sőt, egy gémmel még kevesebbet is bukott, mint a spanyol.
Előny Williamsnél.
Düsseldrof; címvédő: Juan Monaco
Ez az egyike a Roland Garrost megelőző két “pánikroham” tornának – azon a héten, mikor a legtöbb játékos a pihenést választja. Hacsak egy formahiánnyal küzdő éljátékos nem kap az utolsó pillanatban szabad kártyát, Dusseldorfban Monaco, Kohlschreiber, Karlovic és Davydenko lesznek a húzónevek. A versenynek előreláthatóan lesz egy visszatérője is Janko Tipsarevic személyében, aki régóta saroksérüléssel küzd.
A torna idejére a salakszezon fő alakjai már megtették a magukét és minden játékos, aki jónak számít ezen a borításon letette a névjegyét. Dusseldorf azonban nagy lökést adhat valakinek – nincs is jobb tanár, vagy motiváló erő a tornagyőzelemnél.
Nice; címvédő: Albert Montanes
A tornát korábban már több neves játékos is megnyerte, mint például Montanes, Gasquet vagy a kétszeres bajnok Almagro. Jelen pillanatban a legmagasabban rangsorolt résztvevő John Isner lesz, de Raonic is tiszteletét teszi a versenyen a francia trió, Benneteau, Paire és Simon mellett.
Nice győztese garantáltan felpörögve kezd majd neki a Roland Garrosnak, és azon kívül, hogy a döntősök önbizalma az egekbe szökik, a Garros változatos játékrendjének köszönhetően az erőnléttel sem lesz feltétlenül problémájuk. A lényeg: hacsak nem vagy top5-ös játékos, egyáltalán nem rossz ötlet ütőt ragadni Nice-ben vagy Düsseldorfban
A kiemelt kép forrása: photobucket.com