Amit mindig tudni akartál, de sosem merted megkérdezni: Mit csinálnak Federerék mérkőzés előtt és után? – 2. rész
Ráhangolódási és regenerációs módszerek a teniszben
Két évvel ezelőtt egy két részes cikksorozatban bemutattuk olvasóinknak (erről itt olvashattok), hogyan készülnek a profi teniszezők egy mérkőzésre, és milyen teendőik vannak a lejátszott meccs után. Akkor rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk, kiderült, hogy egyértelműen hiánypótló volt az írás, a Teniszvilág olvasói szívesen tekintettek be egy kicsit a kulisszák mögé. Mostani, szintén két részből álló posztunkban felelevenítjük, és némileg frissítjük az akkori információkat. (Aki az első részről lemaradt volna, itt bepótolhatja.)
Második rész: Mérkőzés utáni regeneráció
Véget ért a nagy meccs. Játékosunk, bár mindent beleadott, egy több, mint háromórás, hatalmas küzdelem után végül alulmaradt a döntőben. Erejével teljesen elkészülve, csalódottan vánszorog le a pályáról, ráadásul kicsit meg is húzta a bokáját. Ennek ellenére rengeteg tennivalója lesz, ugyanis három nap múlva már egy másik országban, egy másik versenyen kell pályára lépnie.
Egy ilyen óriási terhelés következtében a versenyző tápanyag-raktárai teljesen lemerülhetnek. De nem csak a test veszíti el tartalékait, hanem a teniszező érzelmileg is kiürül és átmenetileg a padlóra kerülhet, különösen, ha vereséget szenvedett. Az érzelmi regeneráció ugyanolyan fontos egy profinál, mint a testi. A vereség mindig sokkal jobban fáj egy egyéni sportban, mint egy csapatsportban, ahol megoszlik a felelősség, és a csapattársak kibeszélhetik magukból frusztrációjukat. A szomorúság, a folyamatos frusztráció, esetleg a düh hatalmas károkat tud okozni egy teniszezőnél, akár a pályafutását is kettétörheti, ha nem kezelik megfelelően. Különösen nagy odafigyelést igényel ez a női játékosok edzőitől, akik ilyenkor szakavatott pszichológussá válnak. Carlos Rodriguez, Justine Henin legendás edzője szerint pszichológusi tevékenysége talán még fontosabb volt Henin számára, mint teniszedzői munkája. A legjobbak persze ilyenkor is igénybe vehetik sportpszichológus segítségét – ha meg tudják fizetni. A játékost körülvevő szakemberek ilyenkor felhívják a figyelmét, hogy a folyamatot, és ne a pillanatnyi eredményt nézze. Sorra veszik a pozitívumokat, felsorolják, miben fejlődött, mit csinált jól a meccsen, nem hagyják, hogy a csalódottság negatív gondolati spirált indítson el.
Dr. Brian Hainline, a neves ausztrál szakember szerint a versenyzőnek éreznie kell, hogy feltétel nélkül gondoskodnak róla, és el kell érni, hogy a játékos a teniszt egy eszköznek tekintse a spirituális növekedés útján. Mindegyik játékos saját szellemi útján járónak érzi magát, amely út nem feltétlenül kapcsolódik egy valláshoz. A spirituális feltöltődés azt jelenti, hogy a játékos a meccset képes beilleszteni egy nagyobb perspektívába. A meccs fontos, mert szerepet játszik abban, hogy a játékos hogyan fejlődik emberként, valamint egészséges, és versenyképes sportolóként.
Az érzelmi helyreállítás mellett meg kell kezdeni a test regenerációját is. Ki kell üríteni a szervezetből a salakanyagokat, fel kell tölteni az energiaraktárakat és kezelni a kisebb sérüléseket. Ezt mindenki személyre szabott módszerekkel végzi, és a regenerációs technikák körül nagy a titkolózás. Senki sem szívesen osztja meg ezeket az információkat, ami érthetővé válik, ha belegondolunk, hogy a nagy tornák végkimenetelét legtöbbször az dönti el, hogy egy kéthetes menetelés után ki tud jobb állapotba kerülni a döntő napjára. A következőkben felsorolt módszereken kívül bizonyára vannak más technikák is, amelyeket a játékos teamek hétpecsétes titokként őriznek.
A profi teniszező közvetlenül a mérkőzés után levezető mozgást végez, általában kocog vagy szobakerékpározik, mégpedig a maximális pulzusszámának 50-60 %-ával, kb. 15 percig. Ezután kerül sor a jeges fürdőre, amelyben derékig elmerülve néhány percig tartózkodik a játékos. Ezt a módszert a futballban kezdték el alkalmazni, nagy sikerrel, mára már szinte minden sportágban, így a teniszben is használják. A jeges víz összehúzza a hajszálereket, ezzel segíti az elhasznált vér visszaáramlását a vénákból, így az gyorsabban kerül vissza a szívbe és szabadul meg a benne felhalmozódott tejsavtól. A friss vér hamarabb tér vissza a véráramba és gyógyítja az izmok mikrosérüléseit is. A jégfürdő mellett egyesek egyéb hidroterápiás módszereket is alkalmaznak (pl. gőzkabin, vagy hideg-meleg fürdő váltakozva).
A jeges fürdőt egyre több helyen krioszauna váltja fel, egy rendkívül száraz és hideg levegőjű kabin, amely még hatékonyabb. Az akár -180 C-os(!) levegőben csak 3 percet tartózkodhat egy ember, hatása pedig sokrétűbb, mint a jeges vízé, és sokkal kellemesebb. A módszert a gyógyászatból vették át, de mára már számos sportágban alkalmazzák.
Ezután egy levezető stretching következik fizioterapeuta segítségével, amelyet frissítő masszázs követ. Mindeközben visszapótolják az elveszített ásványi sókat, és hidratálják a dehidratált szervezetet, speciális italok, például Cytomax és Endurox segítségével. A játékos folyamatosan ellenőrzi hidratáltsági fokát, mégpedig vizelete színének megfigyelésével. Ha az itt látható színskála alapján túl sötét színű a vizelete, az dehidratáltságra utal, ezért folytatja a folyadékbevitelt.
A szénhidrát pótlására legalkalmasabb a mérkőzés utáni 30. és 60. perc közötti időszak, az úgynevezett “glikogén ablak”. Ebben az időszakban szénhidrát-tartalmú italokat itatnak a versenyzőkkel a gyors felszívódás érdekében. Később kaphatnak kreatint vagy aminosav-komplexeket is.
Segíti a regenerációt a kompressziós ruházat is, amely, hasonlóan a jeges fürdőhöz, a végtagok vénáiból a szív felé préseli a vért. Mindezek után 1-2 nap pihenés és sok alvás következik, persze ebben is vannak eltérések. Rafael Nadal az egyik Roland Garros győzelme utáni napon a Queen’s Club füves pályáján 4 órát edzett, ami egészen elképesztő. Úgy érezte, nincs vesztegetni való ideje, gyorsan át kellett állnia a füves pályára, hiszen két hét múlva kezdődött a wimbledoni torna.
A felsoroltakon kívül vannak még egyedi módszerek is. Novak Djokovicról például tudni lehet, hogy egy “CVAC fitness pod” nevű szerkezetet használ a felkészüléséhez és a gyors regenerációjához is. Ez egy tojás alakú kapszula, hasonló azokhoz a mentőkabinokhoz, amelyeket scifikben lehet látni. A készülék egy nyomástartó kabin, amellyel szimulálják a magaslati edzést, anélkül, hogy a test elfáradna. A szervezet ennek segítségével kétszer annyi oxigént vehet fel, mint egy magaslati edzés hatására, emellett gyorsabban kiüríti a vérből a tejsavat és egyéb káros anyagokat. A szerkezet méregdrága, 100 ezer dollárt kóstál. Ha valaki ki akarja próbálni, néhány exkluzív fitness klub rendelkezik ilyennel, de igen komoly pénzmennyiségre lesz szüksége a jelentkezőnek.
Ha a kedves olvasó elolvasta idáig a cikket, feltűnhetett neki, hogy hihetetlenül sok pénzbe kerül az igazán profi felkészítés és regeneráció. Az ideális team egy teniszezőnél 1-2 teniszedzőből, ezen kívül erőnléti edzőből, sparring partnerből, fizioterapeutából, sportpszichológusból és saját húrozóból áll. Ezek nélkül senkinek nincs esélye a legjobbak közé bekerülni. Babos Timi is felismerte ezt, amikor néhány évvel ezelőtt egy merész üzleti húzással egy profi teamet kezdett el maga körül működtetni. A terv bevált, Timi már az első évben egymillió dollár feletti keresetet realizált, azóta pedig világbajnok és Grand Slam győztes lett párosban. Jelenleg közel hatmillió dolláros pénzdíjnál jár, és ehhez jönnek még az egyéb szponzori és szövetségi támogatások.
A másik érdekes kérdés, amit a fenti leírás felvethet, az esélyegyenlőség kérdése. A dopping (a közhiedelemmel ellentétben) nem azért tiltott, mert káros az egészségre, hiszen akkor az egész élsportot be lehetne tiltani. Azért tiltott, mert sérti az esélyegyenlőség elvét, hiszen aki tiltott teljesítménynövelőt szed, előnybe kerül versenytársával szemben. Az esélyegyenlőség elvének megsértése miatt tiltották be évekkel ezelőtt az úszóknál a cápadresszt is, hiszen csak azok élvezhették az előnyeit, akik a Speedóval voltak leszerződve.
A fenti rekreációs technikák és technológiák, beleértve a fitness tojást is, legálisak, ugyanakkor, az a kevés sportoló, aki meg tudja ezeket fizetni, hatalmas előnybe kerül riválisaival szemben. Elég komolyan sérül az esélyegyenlőség. Ebből az aspektusból nézve talán már érthetőbb is, miért fittebbek a legeslegnagyobb sztárok a Grand Slam tornák végjátékában, és miért ők nyerik rendre a legnagyobb versenyeket.
Kiemelt kép forrása: pinterest.com
Felhasznált irodalom:
http://www.humankinetics.com/excerpts/excerpts/match-preparation-is-the-key-to-success
http://www.playerdevelopment.usta.com/About-USTA/Player-Development/pre-match_tips_preparing_like_a_champion/
https://www.heron-tennis.co.uk/ace-academy/coaching-tips/11-content/ace-coaching-articles/224-the-importance-of-a-pre-match-routine-
http://www.optimumtennis.net/novak-djokovic-training.htm
https://s3.amazonaws.com/ustaassets/assets/1/15/recovery_project_coaches_booklet.pdf
http://assets.usta.com/assets/1/dps/usta_master/sitecore_usta/RECOVERY%20PROJECT%20FINAL.pdf