Borna Coric és a jól temperált fekete zongora
Felix Auger-Aliassime és Borna Coric találkozója sokat ígérően kellette magát a ma éjszakai programból. A horvát egy érett, taktikus, konszolidált tenisszel rendelkezik, jó napjain, mikor dagad az önbizalomtól és permanens agresszióval tudja lőni a labdákat, bárkire veszélyes lehet. A mindössze 18 éves kanadai olyan készségekkel rendelkezik, amelyekkel nagyon messzire fog jutni ebben a sportban, ez nyilvánvaló. Az aktuális kérdés, vajon képes-e már most olyan kiegyensúlyozottsággal pályára vinni a fegyvereit, amivel egy nálánál lényegesen tapasztaltabb top-teniszezőt is hatékonyan tud fenyegetni vagy akár legyőzni.
A két teniszező játéka között számos közös vonás fedezhető fel. Kezdhetjük rögtön az adogatásukkal. A koncentráció látványelemei, az ütőfej feldobás előtti fixációs kontrollja, a feldobás folyamata, a lábelőkészítés nagyterpeszből behúzás utáni elrugaszkodással, a feszített íjból a hulló labdára robbanó ütőfej mozgása, intenzitása, a fej kivezetése. Gyönyörű mozgásforma. Coric adogató mozdulatsorát hasonlították már Sampraséhoz, ezt nyugodt szívvel megtehetjük Aliassime szervaképével is. Egyetlen aprónak tűnő momentum, amiben különbséget látunk. A kanadai dinamikája már most erőteljesebb. Az ő feszített íja már most messzebbre lövi azt a nyilat.
Folytathatjuk a kétkezes fonákkal. Szinte kottára azonosan ütik. Időben indított előkészítés, ütőnyitás viszonylag rövid hátranyúlással, majd dinamitként hosszan előre a labdára robbanó ütőfej, nagy kivezetéssel, elementáris csípő-váll rotáció, jobb váll felett landoló ütővel. Ismételten egy apróság, amiben differenciát fedezhetünk fel. A mozgássor dinamikája megint csak Felix oldalán tűnik nagyobbnak.
Talán a tenyeresük az, amiben a legtöbb eltérő vonás fedezhető fel. Aliassime rotációja lényegesen nagyobb fordulatra is, sebességre is, nem véletlen, hogy durvább szögeket üt nagyobb tempóval, mint a horvát. És ez a leghatékonyabb fegyvere a kanadainak.
Az első szett egy végletekig kiélezett, feszült, 1 óra 10 perces penge tenisz nyomán került Felix Auger-Aliassime zsákjába. Számos olyan szituáció adódott, melynek kimenetele okán a kanadai elbizonytalanodhatott volna, sok olyan fordulat volt, ami kedvét szeghette volna. De ez a 18 éves gyerek olyasféle rendíthetetlen hittel és önbizalommal, valamint nyerő habitussal repkedett a pálya felett, amivel valószínűleg rabul ejtett sok teniszkedvelőt ezen az éjszakán.
Coric 4:5-nél egy több mint 10 perces, 7 egyenlővel tarkított adogatógémet mentett meg, jórészt a kiszámíthatatlanul variált vonalközeli adogatásaival. Ekkor még megvolt benne a harci tűz, önbizalom és pozitív mentalitás.
Aztán jött a tájbrék. Aliassime 5:3-as előnyénél játszott pont: Coric kidolgozza az abszolút ziccert majd tiszta helyzetben üti outra a labdát. Coric egész játékán ült valami tompa frusztrációs köd, ami a lehetséges lendületéből rendre el-el vette az éleket.
Coricot nagyon megütötte az első szett elvesztése. Valószínű, annak mikéntje ejtette rajta a legnagyobb sebet. Így aztán villámgyorsan 2:0 lett Aliassime javára a második szett elején, Coric minden gesztusa a mélységes frusztrációjáról üzent, az önbizalma, hite romokban hevert. Aztán összeszedte magát, Aliassime koncentrációja meg-meg ingott és ott volt a levegőben a fordulat esélye, de minden nehéz szituációban sikerült a kanadainak megtalálnia a fókuszt és a pontos játékot a tenyerese pedig rendre lehetetlen helyzetekbe sodorta a horvátot.
Felix Auger-Aliassime mai produkciója felidézett bennem egy filmrészletet. Talán ez visz a legközelebb ahhoz az érzéshez, ami hatalmába keríti az embert, mikor a kanadai játékát látja:
https://www.youtube.com/watch?v=gA6nvk88AEY
Bach óta nem lehet kétségünk afelől, a zene az idő művészete. Ma éjszaka volt szerencsénk a Mester The Well Tempered Clavier darabját a teniszben manifesztálódva viszontlátni. Merthogy a tenisz is az idő művészete, kiváltképp, ha egy Federer, vagy éppen Auger-Aliassime játssza azt.
kép forrása: www.atptour.com