Federer is Tsonga-áldozat lett! A francia Kanada idei bajnoka!
“Ali” mostani sikere majdnem olyan váratlanul jött, mint 2008-as melbourne-i szereplése.
Jo-Wilfried Tsongáról mindig is tudtuk, hogy egy ügyes kezű teniszező. 2008 januárjában mutatta ki először “a foga fehérjét”, amikor is az év első Grand Slam-tornáján, látványosan agresszív játékkal egészen a döntőig menetelt Különösen emlékezetes volt, ahogy Nadalt győzte le az elődöntőben- főleg az akkori ranglistabeli differenciák miatt. Következő nagy “dobása” 2011-ben történt. Ebben az évben győzte le Roger Federert, a svájci számára újféle módon, 0-2-es szetthátrányból fordítva, Wimbledonban. Majd azon év végén nyújtott kiegyensúlyozott teljesítményét egy VB-döntővel és karrierje legjobb ranglistás helyezésével (5. hely) koronázta meg. Ekkor sokan gondoltuk, hogy ezzel a “nagy négyes” potenciális kihívójává vált, de ezt követően viszont két GS-elődöntőt leszámítva nem rukkolt elő komoly szerepléssel. Mostanáig…
Ha Tsongát botanikai szemszögből kéne jellemezni, az lenne rá a legkézenfekvőbb kifejezés, hogy “háromévente virágzik” (2008, 2011, 2014). Áttörései nem gerjesztettek láncreakciót (további sikereket), főleg szeszélyes mentalitása miatt, de azért egy stabil top 15-ös így is megmaradt. Korára való tekintettel (29 éves volt áprilisban) azonban kissé úgy érezhettük hogy, “a tél dere már megüté a fejét”. Majd elérkezett az előző hét. “Ali” a torna második körétől kezdve olyan neveket küldött padlóra, mint Djokovic (1.), Murray (8.) és Dimitrov (7.), a három meccs alatt egy játszmát veszített. Teljesítménye pedig nem csak puszta szerencse eredménye volt!
A döntőben tehát Federer (2.) várt rá, aki sokkal rögösebb utat járt be a torna utolsó meccséig. A találkozó egy teniszverseny ezen szakaszához méltóan alakult. Kevés sima játék volt, mégsem repkedtek a breakek. Olyannyira nem, hogy az első szettben egyetlen egy fogadóelőny volt, ami a francia számára egyből játszmalabdát is jelentett, miután 6/5-ös állásnál Federer adogatott a szettben maradásért és a rövidítésért. A játszma egyetlen breaklabdája azonban nem tékozolódott el, így 44 perc után Tsonga volt előnyösebb helyzetben. A folytatásban a francia elkapta a fonalat. Federer szerváira fokozódó veszélyt jelentett, de a bázelire kerülő breaklabdák (melyek közül az egyik meccslabda is volt) hárításainak kényszere árán is rövidítés döntött a második szett sorsáról. Itt ugyan az első hat pontot még testvériesen elosztották egymás közt a felek, de a térfélcserét követően már csak Tsonga nyert pontot.
Végeredmény: Tsonga(13.) – Federer (2.) 7/5 7/6(3)
A francia ezzel a teljesítménnyel az ATP második olyan versenyzője lett, aki egy Masters-verseny alatt négy top 10-es teniszezőt is legyőzött (Guillermo Canas 12 évvel ezelőtt, ugyanebben a városban vitte véghez ezt a tettet), és ő a második top10-en kívüli Masters-bajnok, az első még Ivan Ljubicic volt, amikor huszomhatodikként lett Indian Wells bajnoka.
Hogy aztán Tsonga győzelme tényleg valaminek a kezdete, vagy csak szimplán egy “one week-wonder”, azt megtudjuk az e heti cincinnati tornán és/vagy a US Openen.
A kiemelt kép forrása: news.malaysia.msn.com