Boncasztalon az Australian Open II.

2015. február 6.
by cort

Mindig örömmel fogadjuk, ha egy olvasónk is “tollat” ragad, és leírja véleményét egy tornával vagy játékossal kapcsolatban. Kapitány Zoltán olvasónkat most a nem rég véget ért Australian Open ihlette meg, és küldött nekünk egy nagyon jó írást. Íme a cikk második része, amiben a hölgyekkel foglalkozott.

  1. A hölgyeknél újra, sokadszor is bizonyítást nyert, hogy Henin visszavonulását követően egyetlen igazi világelső teniszező volt és van: Serena Williams. Mindenki más csak akkor rúghat (illetve üthet) labdába, ha Serena nem egészséges vagy nem motivált. Mert ha az, akkor betegen is, formán kívül is, rosszul kezdett meccsek után is félelmetes óriássá tud változni a pályán, akit még Rambo, a Terminátor és Chuck Norris hármasa sem tudna megállítani. Őt egyszer majd a saját teste fogja legyőzni, ha majd az ízületei nem bírják a tempót. Ahogy Djokovic, ő is teljesen megérdemelten nyerte meg a 19. GS címét. És külön élmény volt látni, ahogy a hatalmas küzdelemben megszerzett trófea megnyerése után vidám bakfissá változott és úgy ugrándozott végig a pályán, mintha az első junior bajnoki címét nyerte volna meg. Alázata, eltökéltsége, hozzáállása példa lehet minden fiatal játékos számára.
  2. Sharapováról két dolgot tudhattunk meg (ha eddig mindezt nem tudhattuk volna): éppoly vitathatatlan az, hogy ő a hölgyek között a második számú teniszező, mint az, hogy CSAK a második. Ugyanúgy ódákat lehetne zengeni a játékáról, akarásáról, harcosságáról, ami egészen addig volt elég, amíg szembe nem nézett Serenával. Ott mindez kevésnek bizonyult. Azzal azonban nem lehet vitatkozni, hogy ő és Serena a 2010-es évek első felének két állócsillaga női teniszben: Wozniacki ide, vagy Azarenka oda, jöhet Halep vagy Cibulkova, mehetett Safina, örülhettünk Jankovicnak vagy Ivanovicnak, hosszú éveken át tartó (bár nem egyenletes) kiemelkedő teljesítményt ők ketten nyújtanak.
  3. A fentiekből következik, hogy a hölgyeknél sem történt generációváltás. Igaz, hogy az elmúlt három Australian Openen volt 19 éves női teniszező az elődöntőben (2013: Sloane Stephens, 2014: Eugenie Bouchard, 2015: Madison Keys), sem Stephens, sem Bouchard, sem pedig Cibulkova, Kvitova vagy Halep nem álltak elő valódi trónkövetelőként. Keysről pedig nem lehet még tudni, hogy az átlagon felüli szervái és rendkívül erős ütései meddig emelik őt a mezőnyben.
  4. Venus hosszú idő után jutott ismét Grand Slam negyeddöntőjébe Forrás: scmp.com

    Venus hosszú idő után jutott ismét Grand Slam negyeddöntőjébe
    Forrás: scmp.com

    Jóleső érzés volt látni Venus Williams visszatérését, azt, hogy az utóbbi évek hányattatásai után ismét meccseket tud nyerni Grand Slam tornán. Viszont ugyanúgy, mint Federerről, róla is elmondható, hogy meglehetősen hullámzó a teljesítménye: Keys elleni beletörődött és nehézkes játéka megakadályozta abban, hogy húgával meccselhessen a továbbjutásért. Nem tudta kihasználni azt sem, hogy 15 évnyi többlet tapasztalattal rendelkezik ifjú ellenfeléhez viszonyítva. Az ő esetében is várjuk a hasonló vagy talán még jobb folytatást, igaz, nem biztos, hogy egy nagyobb tornán végig képes lesz majd legyőzni a jóval fiatalabb vetélytársakat.

  5. Végül meg kell említeni egy nagy bajnok visszatérését, hiszen Martina Hingis Leander Paes oldalán megnyerte a vegyespárosok küzdelmét. Kellemes meglepetés volt az ő szereplése is, hiányzott az utóbbi években a jól ismert Hingis-mosoly.

Összességében ismét egy nagyon színvonalas tornát láthattunk (igaz, ezt minden GS versenyről le lehet írni), és azt már most látni lehet, hogy egy kifejezetten izgalmas évnek nézünk elébe. A versenyek alakulását nagymértékben befolyásolja majd, hogy a fiataloknak mennyire sikerül felnőni a feladathoz.

A cikk első része itt olvasható. 

A hozzászólások le vannak zárva.