RG16, férfiak: Djokovic – Murray derbi a fináléban
2014 után újra az első két kiemelt jutott be a döntőbe.
A hétfői és keddi esőzések ellenére a verseny „utol érte önmagát”. Bár ehhez azt a döntést kellett meghozni, hogy az egyik elődöntőt a Suzanne Lenglen-ra tegyék. Novak Djokovic-nak (1.) kellett itt végül játszania, az osztrák tehetség Dominic Thiem (13.) ellen, míg Andy Murray (2.) és Stan Wawrinka (3.) került a Philippe Chatrier-ra. Utóbbi mérkőzéstől lehetett várni a nagyobb csatát, nem hiába játszhatott az egyik legnagyobb favorit a címvédő ellen a torna elsőszámú pályáján.
Wawrinka kezdte a mérkőzést és már az első játékokban megközelítette azt a szintet, amivel tavaly megnyerte a tornát. Murray első adogató játékában nagyon megszenvedett, egy breaklabdát is hárítania kellett, de ez a küzdelem „józanító pofon” volt számára, hogy igazán megérkezzen a mérkőzésbe. A következő játékban már ő breakelte a svájcit, s ezután javarészt kontroll alatt tartotta a labdameneteket stabil alapvonal-játékával, melyet azért rövidítésekkel, agresszív return-ökkel színesített. Wawrinka fogadóként csak az utolsó játékban tudott újra nehéz pillanatokat okozni a skótnak, 3-szor is lehetősége volt, hogy tovább tartson a szett, végül Murray fejben nagyon rendben volt, és megnyerte az első játszmát, ami nagyon látványosra sikeredett, mindkét fél rendesen kitett magáért.
Amíg egy játszma zajlott le a Chatrier-n, addig Djokovic oktatta Thiem-et a Lenglen-on. A 22 éves osztrák tudta, hogy csak úgy győzheti le a szerbet, ha „leüti a pályáról”. Agresszívan teniszezett, sok nyerőt ütött, azonban több hibát is. Az intenzív játék sem okozott gondot a világelsőnek, mire Murray megnyerte az első játszmát, „Nole”-nak szett- és dupla-break-előnye volt.
A második játszmában a skót szenzációsan teniszezett, adogatóként szinte érinthetetlen volt és tökéletes salakpályás teniszt produkált, amivel Wawrinka nem tudott mit kezdeni. Murray számára hamar meglett a 2-0-s vezetés. Ezután kicsit „leülepedett” a meccs. A világranglista 2. kicsit visszaesett, talán ezzel összefüggően pedig Magnus Norman tanítványa feljavult – hozzá kell tenni, hogy a harmadik szett elején hárítania kellett egy breaklabdát. A hajrához közeledve harapósabbá vált a címvédő, a látványosan megnyert pontoknál önmagát, és egyszer-kétszer a közönséget is hergelte. Ennek a lehető legjobbkor lett meg az eredménye, amikor Murray a játszmában maradásért szervált. Sikerült a szépítés, bár volt két olyan pont, amikor, a skót balszerencséjére, a vonalon (egyszer a T-vonalon, egyszer az alapvonalon) csúszott meg a labda.
Ez alatt Djokovic megnyerte a maga mérkőzését, de a befejezés nem volt sima. Thiem kihasználta a „rövidzárlatot” és megnyerte a harmadik szett első három játékát. Tovább nem tartott a széria, a szerb visszaküzdte magát és zsinórban öt játékot nyert. Thiem-nek lett volna esélye, hogy fogadóként meccsben maradjon, de a világelső hárította a break-labdát, majd be is fejezte a mérkőzést, bejutva ezzel zsinórban hatodik (!) Grand Slam-döntőjébe – ez a tett Roger Federer-nek sikerült legutóbb, 2009-ben – és zsinórban harmadik alkalommal került egy mérkőzésre a hőn áhított Karrier-Grand Slam-től.
Az elvesztett játszma nem billentette ki Murray-t a komfort zónájából, a negyedikben olyan erőviszonyokat teremtett, mint a másodikban, de látványosan növelte a rövidítések számát, pont úgy, mint a Gasquet elleni negyeddöntőben. Wawrinka ezután már nem igazán küzdött (még ha a korai break-re akár válaszolhatott is volna), talán belátta, hogy ezzel a Murray-vel csak egy ember a világon tud bármit is kezdeni. A skót dupla-breakkel zárta le a mérkőzést. Elmondása szerint, most játszott életében a legjobban salakon – nos, nem lódított.
Eredmények:
N. Djokovic (1.) | D. Thiem (13.) | 6/2 6/1 6/4 |
A. Murray (2.) | S. Wawrinka (3.) | 6/4 6/2 4/6 6/2 |
Konklúzióként elmondható, hogy a győztesek renoméjukhoz méltóan teljesítettek, ha ezt a formát hozzák vasárnap is, akkor biztos, nem fogunk unatkozni (beharangozó később lesz a döntőről). Wawrinka is elismerést érdemel, annak ellenére, hogy nem sikerült a címvédés: nem volt meggyőző a felkészülés során, de a Garrosra összeszedte magát és ebben az elődöntőben is képes volt egyszer-kétszer a legjobbját nyújtani. Thiem pedig bár nem tanúsított komoly ellenállást Djokovic-csal szemben, nem ijedt meg a lehetőségtől, s a ténytől, hogy Nadal visszalépése után ő lett a legesélyesebb az elődöntőre saját negyedében. Napjaink tehetségei (pl.: Kyrgios, Coric, Zverev, és persze az osztrák) közül sokakkal az a probléma, hogy ugyan a képességeik alapján ígéretesek, de versenyzői mentalitásuk nem megfelelő, egyre jobban tűnik azonban hogy Thiem kivétel ez alól. Jövő héten már top 10-esként jegyezhetjük.
A kiemelt kép forrása: indianexpress.com