Szezonsumma 2018: A legjobb szezon sem telt el sérülés nélkül
Az év végéhez közeledtével összegezzük az idényt. Versenyeket és játékosokat is górcső alá teszünk évadértékelő sorozatunkban. Ezúttal Juan Martin Del Potrón lesz a sor, aki visszaverekedte magát a szűk elitbe, de nem tudta méltó módon lezárni a szezont.
Juan Martin Del Potro a visszatéréseiről híres. Egyértelműen látszik, megvan benne a potenciál, hogy egy szinten legyen a “Nagy Négyes” tagjaival, de sérülékeny csuklói miatt nem tudta ezt eddig bizonyítani folyamatosan. Egy remek szezont mindig a már megszokott sérülés követte, azt pedig egy, vagy akár több évnyi kihagyás és rehabilitáció. “Tandil Tornya” azonban minden egyes alkalommal képes volt újrakezdeni és visszaverekednie magát a szűkebb elitbe. Küzdeni akarásával és személyiségével pedig évről évre több rajongó szimpátiáját vívta ki. A 2016-os riói ezüstéremmel és a 2017-es US Open-elődöntővel csinálta meg újabb visszatérést. Idénre pedig sokan azt remélték, hogy a védjegyes, futtában megütött tenyeresei ténylegesen is elrepítik oda, ahová igazán tartozik.
Tavaszi remeklés
Az argentin teniszező Aucklandben kezdte meg 2018-at, ahol korábban már bajnok is volt, idén pedig szettveszteség nélkül jutott be a fináléba. Természetesen ő számított esélyesnek, de a spanyol Roberto Bautista-Agut keresztülhúzta a számításait és egy szoros végjátékú meccsen ő lett kétszeres bajnoka a tornának és nem Del Potro. Az új-zélandi torna értelemszerűen felkészülésül szolgált az év első Grand Slam-tornájára, az Australian Openre. Melbourne-ben várták az argentintól a jó szereplést, de a rajongóknak csalódniuk kellett, hiszen azok után győzte le őt Tomas Berdych a harmadik fordulóban három szettben, hogy ilyen arányú vereségre az első két meccse után nem lehetett számítani.
A folytatás egy másik korábbi siker helyszínén, Delray Beachen volt esedékes, de itt is beleszaladt egy váratlan meglepetésbe Frances Tiafoe jóvoltából. A fiatal amerikai döntőjátszmában diadalmaskodott, ami azért is volt érdekes, mert egy hónappal a meccs előtt Melbourne-ben még Del Potro aratott papírforma győzelmet felette. A 2009-es US Open bajnok azonban ezután elkezdte kárpótolni a rajongóit. A következő héten a mexikói Acapulcóban ragadott ütőt, ahol már nem távozott üres kézzel. Úgy érte el a sikert ráadásul, hogy a negyeddöntőtől kezdve csak és kizárólag top 10-es játékosok ellen kellett megmérkőznie. Végül Dominic Thiemet, Alexander Zverevet és Kevin Andersont is szettveszteség nélkül verte meg és megszerezte pályafutása 21. tornagyőzelmét.
Következhetett aztán az év első Master-versenye a kaliforniai Indian Wellsben. Rafael Nadal ekkor még sérült volt, így az akkor világelső Roger Federer mellett őt titulálták még a torna esélyesének. A sorsolás kegyes volt a rajongókkal és a két favorit végül a fináléban csaphatott össze egymás ellen. Először találkoztak azóta, hogy Del Potro legyőzte a svájcit a 2017-es US Open negyeddöntőjében. Akkor egy remek színvonalú mérkőzést játszottak, s mivel a mostani pálya borítása nem különbözött sokban az akkoriétól, hasonló folytatásra számított szinte mindenki. A nézők aztán nem is csalódhattak, hiszen a szezon egyik legjobb meccsét tették le a pályára a felek. Federer művészi megoldásaiban és Del Potro gigantikus tenyereseiben egyaránt bővelkedtek a labdamenetek. A végén azonban az argentin nevethetett, pedig a döntőszett hajrájában Federer adogatásai mögött kellett hárítania három bajnoki labdát. Ez a siker azért is volt kimondottan jelentős, mert addigi három Masters-tornájából hármat elbukott, de a Grand Slam után ebben a kategóriában is megkaparintott egy bajnoki címet.
Az első Masters-győzelem
Kép forrása: firstpost.com
A következő nagy tornán, Miamiben mivel Federer ideje korán kiesett, duplára számítottak Del Potrótól. Sokáig úgy is alakultak a dolgok Floridában, hogy zsinórban az ötödik évben is megcsinálhatja valaki a “Sunshine Double”-t, de az amerikai John Isner két szettben megnyerte az óriások csatáját a legjobb 4 között.
Kiegyensúlyozottság a Grand Slameken
A tengerentúli kemény pályákat ezután felváltotta az európai salak, ami egyet jelentett a Roland Garrosra való felkészüléssel. Az argentin az év elejéhez hasonlóan ekkor sem jelentkezett túl sok eredménnyel. Két Masters-tornán, Madridban és Rómában indult el, de mind a spanyol, mind az olasz fővárosban csak egy meccset tudott nyerni, így kissé “radar alá” került az év második Grand Slam-tornájára.
Párizsban azonban újra a szebbik arcát mutatta. Legelső szettjét még elbukta 6/1-re Nicolas Mahut ellen, de utána nem igazán adott kegyelmet. A legjobb 16 között visszavágott Isnernek, a negyeddöntőben pedig négy játszmában győzte le Marin Cilicet. Del Potro ezzel kihozta a maximumot a tornából, hiszen 2009 óta az első Garros-elődöntőjét az ekkor még 10-szeres bajnok Rafael Nadal ellen vívhatta. A Salakkirállyal tudta is tartani a lépést az első szettben, de amikor 4/4-es állásnál break-labdája volt és esélye volt arra a labdamenetben, hogy egy számára kedvező tenyerest üthessen, eltalálta kerettel a labdát. S bármennyire is elképzelhetetlen, de ez a momentum döntötte el a találkozót. Nadal kibrusztolta a game-t és ezután Del Potro kevesebb játékot tudott megnyerni, mint az ominózus pillanatig. Mindenki többet várt ettől a meccstől, ami miatt az argentin és rajongói kicsit méltatlannak tarthatták a befejezést, azonban kimondható eredmény nélkül a háta mögött jutott el az elődöntőig Párizsban, ahol aztán csak a salakpályák már-már koronázott királya tudta legyőzni – ez azért pozitív.
Akkora meccset játszott Wimbledonban a Nadal elleni negyeddöntőben, hogy talán még a spanyol is megsajnálta, amiért legyőzte
Kép forrása: news24feed.com
A szezon előkészítő torna nélkül folytatódott füves pályán, Wimbledonban. Egy újabb GS-en jutott el a negyeddöntőig, s úgy istenigazából csak a Gilles Simon elleni nyolcaddöntő volt nagyon nehéz. A legjobb 8 között azonban újra Nadallal találhatta magát szemben. Ám mivel ezúttal a borítások skáláján pont a másik véglet nyújtott színteret, valódi esélyekben reménykedhetett Del Potro. Idei második összecsapásukon aztán beírták a magukat a torna klasszikusai közé. 4 óra 48 percen át nyüstölték egymást, a magas színvonalat pedig gyakorlatilag a meccs egésze alatt képesek voltak tartani. Nadal szoros szettben vezetést szerzett, de az argentin megtudta fordítani az állást, innen viszont újra a spanyol tudott feljebb kapcsolni. Különösen a döntőjátszma volt emlékezetes, ahol egymást követték a maratoni játékok. A végére aztán majdnem annyira sötétedett be, mint a felejthetetlen, 2008-as döntőben Federer és Nadal között. Hogy ez a meccs mekkora is volt valójában, azt a spanyol győzelmének pillanatában tudhattuk meg: átszaladt a túlsó térfélre Del Potróhoz és megölelték egymást, kifejezve a kölcsönös elismerést.
Kilenc év után újra Grand Slam-döntőben
A nyár közepe és vége a US Openre való felkészülés jegyében telt. Kisebb meglepetésre a mexikói Los Cabosban is pályára lépett az argentin, ahol aztán top-favoritként bejutott a döntőbe, ott azonban Fabio Fognini meglepte két játszmában. Del Potro a következő héten nem játszott Torontóban, de utána elindult Cincinnatiben, itt David Goffin állította meg a legjobb 8 között.
Következhetett tehát megint egy olyan Grand Slam-torna, melyre igazán nagy eredmény nélkül készült fel. Ám, ha van helyszín, ahol erre nincs is igazán szüksége, mert annyira közel áll a szívéhez, az pont a US Open. Eleve itt érte el pályafutása legnagyobb sikerét még 2009-ben, azon kívül is maradandókat tudott alkotni a későbbi kiírásokban is, főleg egy-egy drámai győzelmével, melyek során egy komplett közönséget tudott maga mögé állítani. Egy szó, mint száz: szeret New Yorkban játszani. Ez pedig 2018-ban is megmutatkozott. Újra a semmiből volt képes előrukkolni tudása legjavával, ami olyannyira igaz volt, hogy az első ellenfeleknek nemhogy szettet, de még fogadójátékot is nehezükre esett Del Potro ellen nyerni. Erre John Isner volt egyedül képes a legjobb 8 között, ám az ő részsikere is csak nüánszokon dőlt el az első játszmában. Az argentin gyakorlatilag iskolajátékkal masírozott be az elődöntőbe.
Itt a változatosság kedvéért Nadal várt rá, aki ellen tavaly is a 4 között mérkőzött meg, ugyanúgy a főtábla felső ágán. A címvédő és ekkor világelső azonban meccsterhelés szempontjából jelentős hátrányban szenvedett. Egymás után vívta a szoros és egyben hosszú meccseket, s ezeket a spanyol mentálisan bírja még, de fizikálisan egyre kevésbé. Az első szett még emlékeztetett valamilyen szinten a Wimbledoni ütközetre, de miután Del Potro megszerezte a vezetést, Nadalon egyre jobban elhatalmasodtak a térdproblémák. A második szettben már a járás is nehezére esett néha, így a harmadik játszmához már bele sem fogtak.
Bombaformája nem volt elég Djokovic bombaformájához a US Open döntőjében
Kép forrása: elpais.com
Juan Martin Del Potro ezzel csuklóműtétek sora és két újrakezdett karrier után újra ott volt a legnagyobb tornák valamelyikének döntőjén. Ez a hely ráadásul a legkedvesebb számára. Ezek a motiváló tényezők is kevesek voltak azonban az idén szenzációsan visszatérő Novak Djokovic ellen. Az argentin szívét-lelkét kitette a pályára, de ez csak arra volt hatással, hogy a háromszettes szerb győzelem a nettó végeredményhez képest kicsit több időt igénybe véve született meg. “Tandil Tornya” azonban így sem panaszkodhatott, nemcsak a 2018-as évben, hanem egész karrierjében is az egyik legjobb tornát produkálta saját szemszögéből nézve.
Megint sérülés
Az évet még a top 10 kapujában kezdte meg, de idei eredményeivel visszatért a top 4-be és a szezonzáró ATP Finalsra is megszerezte a kvalifikációt. Ám amilyen jó szezont futott, annyira méltatlanul volt kénytelen azt lezárnia. A US Open utáni első tornája a pekingi China Open volt, ahol ő volt az első kiemelt és így a nagy esélyes is. Be is jutott a döntőbe, de a verseny hetén lázzal megfázással küszködött, ami kihatott a teljesítményére, s ki is kapott a grúz Nikoloz Basilashvilitől. A következő hétre, a Shanghai Mastersre sem tudott helyrejönni teljesen. Itt csak egy meccset tudott megnyerni mielőtt feladta volna a Borna Coric elleni nyolcaddöntőt. Mint kiderült, eltörött a térdkalácsa, így el is dőlt, hogy be kell fejeznie a szezont.
Jó hír azonban Del Potro rajongói számára, hogy kedvencük már most azon dolgozhat, hogy újra versenyzésre kész állapotban lehessen. 2018-ban megmutatta, hogy még mindig képes tudása legjavát nyújtani, amivel Indian Wellshez vagy a US Openhez hasonlóan kijöhet egyszer a lépés valahol. Csak nyilván az elmúlt évek tapasztalatai akarva akaratlanul aggodalomra sarkalhatják az embert, egy újabb csuklósérüléstől félve.
A kiemel kép forrása: atpworldtour.com