Akik Roger Federert tanították – 1. rész

2019. május 16.
by Opistho

Roger Federer, Rafael Nadal és Novak Djokovic minden bizonnyal külön-külön is ismertebbek, népszerűbbek és meghatározóbbak a teniszvilágban, mint az összes többi teniszező együttvéve. Gyakran fordul elő, hogy ezeknek a játékosoknak az edzéseire többen ülnek be, mint más teniszezők komoly tétre menő mérkőzésére. De ez a három játékos nem egyedül, iránymutatás nélkül tudott ilyen sikeres lenni.

Ahhoz, hogy megértsük őket, meg kell vizsgálnunk a mögöttük álló embereket is. Ez a cikk az edzőkkel szeretne egy kicsit foglalkozni, hogy kik is ők és honnan jöttek. Rafael Nadal és Novak Djokovic azonban nagyon hosszú ideig ugyanazon ember tanítványai voltak, keveset váltottak, a bevált módszer mellett maradtak. Ezért ebben az írásban most inkább kifejezetten Roger Federer edzőinek névsorát nézzük végig, hogy kik is ők, meddig dolgoztak Rogerrel, miért vették fel őket és miért ért véget az együttműködés.

Adolf Kacovsky

Kép forrása: GreatBaseTennis.com

Federer 10 éves korában kezdett először magánedzővel készülni. Adolf Kacovsky a svájci „The Old Boys Tennis Club” edzője volt, ahol maga Roger is teniszezett már 8 éves korától. Kacovsky már ekkor észrevette, hogy egy született tehetséggel van dolga, egy zsenivel. Úgy fogalmazott, hogy Roger „ütővel a kezében születhetett”. Eleinte néhány másik, tehetséges társával együtt foglalkozott Federerrel, de nagyon hamar felismerte, hogy egy ritka tehetséges játékossal van dolga: amikor valami újat tanított a tanítványoknak, a kis Roger már a harmadik vagy negyedik alkalommal tökéletesen csinálta, a többieknek viszont hetekig tartott ugyanezeket a mozdulatokat elsajátítani. Amikor ezt felismerte, elkezdett külön, kifejezetten Rogerrel foglalkozni. Magánórákat adott, amiket anyagilag részben a teniszklub állt. Ezeken az órákon alakult ki Roger jellegzetes stílusának legtöbb eleme, az elegáns, könnyed mozdulatok, a híres tenyeres és a fonák-nyesés is.

A kis Federer tehát már ezekben az időkben is a klub legtehetségesebb, legelismertebb tanulójaként volt ismert. Maga Roger pedig több alkalommal említette, hogy a világ legjobbja szeretne lenni egy napon. Kacovsky beszámolói szerint akkoriban sokan nevettek ezen, még ő maga is, aki úgy gondolta azokban az években, hogy talán tanítványa lehet egy nap Svájc legjobbja vagy akár Európa legjobbja, de semmiképp nem a világ legjobbja. Aztán saját bevallása szerint is nagyon nézett, amikor tanítványát 15 évvel később már a világ legjobbjaként, sőt, a történelem legnagyobbjaként emlegették.

Federer ezekben az években határozta el magát véglegesen a tenisz mellett, 12 évesen úgy döntött, hogy végleg lemond a focizásról a teniszedzések érdekében. Kacovsky elmondta, hogy mennyire meg volt lepődve, hogy a fiatal Roger ezt a döntést teljesen önállóan, felelősségteljesen hozta meg már ennyi idős korában is. 14 évesen már minden korcsoport nemzeti bajnoka lett, magánál néhány évvel idősebbeket is legyőzve. Ekkor választották ki, hogy Écublens-ben a Svájci Nemzeti Tenisz Központ „tanítványa” legyen, ahol már a legmagasabb színvonalú képzést kapta és előkészülést egy profi karrierre, így véget ért a Kacovsky-vel való felkészülés időszaka.

Peter Carter

Roger Federer talán legtöbbet emlegetett, leggyakrabban tárgyalt edzője az ausztrál Peter Carter. Carter még a „The Old Boys Tennis Club” edzőjeként, Kacovsky mellett kezdett foglalkozni Federerrel, heti rendszerességgel. Az egykezes fonákjára talán ő gyakorolta a legnagyobb hatást, ahogy a mozgásán is Carterrel dolgoztak sokat.

Kép forrása: TalkTennis.com

A legfontosabb tanítása azonban nem egy technikai kérdésre vonatkozott. Peter Carter volt az, aki elmagyarázta Federernek, hogy mennyire fontos a pályán a nyugalom és a higgadtság, hogy vesztes helyzetben sem szabad elveszítenie a fejét, mert ezzel támadási felületet fog biztosítani az ellenfelének, aki ezek után szándékosan olyan játékot fog erőltetni, amely kockázatos ütésekre sarkallja őt, amelyek elrontása esetén még jobban kiboruljon, még kevésbé összeszedett legyen és teljesen végül teljesen szétessen. A fiatal Federer egyik legnagyobb problémája nem a játéka, hanem a viselkedése volt. Előfordult olyan is, hogy játék közben annyira dühös lett, hogy az egyik labdát az ablakon keresztül az utcára ütötte ki. Carter tudta, hogy Federer annyira tehetséges, hogy ha ezen sikerül átlépnie, szinte már kezében lehet a világelsőség.

Sokkal később, 2002-ben, amikor Federer elvesztette Cartert autóbalesetben, a tragikus esemény fordulópontot jelentett Roger számára. Eszébe jutottak Peter Carter intelmei és megváltozott a viselkedése, nyugodtabb és higgadtabb lett, elkezdett úgy játszani, ahogy arra egykor ausztrál barátja kérte. Ez alapozta meg a lehetőséget Federer számára, hogy Grand Slam bajnok és világelső lehessen később.

Carter Federer számára a legközelebbi barát volt, számtalanszor nyilatkozta, hogy olyan közel állt hozzá, mintha a bátyja lett volna. A baleset óta Roger minden évben meghívja Carter szüleit az Australian Openre és állja a költségeiket.

Federer nemsokára otthagyta a klubot, Kacovsky-t és Cartert, de 1997-ben, azok után, hogy elkezdett junior kategóriájú nemzetközi versenyeken indulni és elkezdte az azóta is tartó utazgatását a világ körül, ismét megkereste Cartert. Ezek után már a felnőtt mezőnyre készültek fel, Federer pedig nem sokkal később megnyerte a junior Wimbledont, döntőbe jutott a junior US Openen és világelső is lett, szintén a juniorok között. Az ekkor profivá váló teniszező és Carter közös megegyezéssel befejezték az együttműködésüket, de utána még folyamatosan konzultáltak. 1999 végén hivatalosan is önálló lett Federer, támogatás nélkül, egyedül élt meg az ATP Touron, így új edzőt is keresett magának.

Peter Lundgren

A svéd Peter Lundgren már a 18 éves Federerrel találkozott és meglátta benne a tehetséget. Ugyanakkor azt is látta, hogy van még hova fejlődnie, a teljesítménye nem elég kiegyensúlyozott, fizikálisan még nem veszi fel a versenyt a legjobbakkal. Miután Federer 1999-ben végig játszotta elő évét a profik között, úgy döntött, hogy a folytatáshoz új edzőre van szüksége. Korábbi ismeretségük nyomán Roger Lundgrent választotta, aki örömmel vállalta a munkát.

Az első évben Federer számára máris bekövetkezett az első nagy siker. A 2000-es olimpián sikeresen jutott be a legjobb négy közé, ahol éppen hogy lemaradt a dobogóról.

Kép forrása: federer.blogspot.com

Ezekben az években lassan, de biztosan építette fel magát. 2001-ben megnyerte első ATP-tornáját, illetve negyeddöntőbe jutott a Roland Garroson és Wimbledonban is, ezzel a rá nehezedő elvárás mértéke csak növekedett. Ekkoriban fogadta fel Lundgren tanácsára Pierre Paganinit, az erőnléti edzőjét, aki azóta is sikeresen tartja Federer fitten és egészségesen. Az ízületek számára nem megerőltető, de kondíciót javító, intenzív mozgást segítő gyakorlatok elengedhetetlenné váltak ahhoz, hogy Federer később a könnyed mozgásáról legyen ismert és eközben a leghosszabb mérkőzéseken is jól teljesítsen fizikálisan.

Miután 2002-ben Federer bejutott a legjobb 10 közé a világranglistán, Lundgren komoly célt tűzött ki Federernek 2003-ra: egy Grand Slam-torna megnyerését és hogy végezzen a legjobb négy között év végén. 2002-ben az első körben búcsúzott Wimbledonban, azért Lundgren egy évvel később azt javasolta neki a hallei tornagyőzelem után, hogy azonnal utazzon ki Londonba és ne vegyen részt még egy felkészítő tornán. Federer így is tett, egy hétig edzett ott, szokta a körülményeket, a pályákat. Az eredményt ismerjük: két héttel később élete első Grand Slam győzelmét aratta a Centerpályán. Peter Lundgren tehát olyan edző, aki sikerre tudta vinni tanítványát, pontosan teljesítette a feladatát, Roger egy ígéretes tehetségből egy befutott emberré vált a segédlete alatt.

Lundgrenről sok teniszrajongónak azonban mégsem a Federerrel elért eredményei jutnak eszébe, hanem a kettejük együttműködésének vége. 2003-ban, év végén némileg váratlanul érkezett a hír, hogy a svájci játékos szakított edzőjével, akivel pár hónappal korábban első nagy győzelmét szerezte. Roger elég kemény bírálatokat kapott ezért a médiában, sok teniszújságíró kezdett összeesküvés-elméleteket gyártani az eset kapcsán. Sokan a médiában Federer (akkor még csak) barátnőjét, Mirkát nevezték meg fő okként, aki szerintük befolyásolja Rogert az ilyen döntéseivel kapcsolatban is. Mások pénzügyi okokat akartak az eset mögött látni. Maga Federer csupán annyit mondott, hogy valami újra vágyott, új behatásokra van szüksége, hogy mindig fejlődni tudjon. Ő és Peter Lundgren pedig azóta is jó kapcsolatot ápolnak. Ennek ellenére nem keresett magának azonnal új edzőt, azt nyilatkozta, hogy majd csak akkor keres valakit, ha eljön az ideje. A 2004-es szezont tehát Roger Federer edző nélkül kezdte el…

Az edzők bemutatása néhány nap múlva folytatódik a második részben.

A kiemelt kép forrása: tennisworldusa.org