Matteo Berrettini pályafutása során már számos sérüléssel kellett megküzdenie, de a Roland Garroson szerzett legújabb problémája egészen ismeretlen területre vezette.

Az olasz teniszező szerdán este visszalépett a negyeddöntőben. Keserű befejezés ez Berrettininek, aki ötéves kihagyás után tért vissza a Roland Garrosra. A bajok már a 77 perces nyitó játszma hajrájában elkezdődtek, Berrettini adogatás előtt láthatóan kényelmetlenül mozgott. A második szettben aztán elhagyta a pályát orvosi kezelésre, visszatérve pedig egyértelműen küzdött a mozgással, és végül kénytelen volt feladni a mérkőzést.

“A első szett közepén kezdtem valamit érezni adogatásnál. Nem gondoltam rá sokat, csak folytattam, és megpróbáltam a legjobbat kihozni magamból. De minél tovább játszottam, minél többet adogattam, minél több tenyerest ütöttem, annál rosszabbul éreztem magam. Kértem az orvosi szünetet, és azt mondták, hogy a terület nagyon érzékeny és fájdalmas.”

A wimbledoni döntős karrierjét sorozatos sérülések árnyékolták be. 2023-ban hasizomszakadást szenvedett, majd ugyanabban az évben a US Openen a bokája is megsérült. 2024 első Grand Slamjéről lábsérülés miatt maradt ki, aztán ismét a hasizma okozott gondot. Az idei szezon elején hasizomhúzódással és betegséggel is bajlódott. Mindezek ellenére Berrettini azt mondja, ilyen fájdalmat még soha nem érzett, a probléma a csípője körül összpontosul, és orvosi vizsgálatok derítik majd ki a pontos diagnózist.

“Biztosan a csípőm, de nem tudom pontosan, mi az. Remélem, a vizsgálatok tiszta képet adnak, és meg tudják mondani, mi a baj. Ilyesmit még soha nem éreztem. 2019 végén, 2020 elején volt már gondom a jobb csípőmmel, de az egészen más fájdalom volt.”

Ez a bizonytalanság Berrettini wimbledoni szereplése köré is kérdőjelet rajzol, hiszen a füves Grand Slam június 29-én kezdődik.

“Bárcsak tudnám mi ez. Ha a hasizmom lett volna, pontosan meg tudtam volna mondani, hány napra lesz szükségem, de ezzel a területtel nem vagyok tisztában. A fájdalom intenzív, és nem tudom mennyi ideig maradok ki, ezt az orvosokra bízom. Amikor el kellett dönteni, hogy folytatom-e vagy sem, az járt a fejemben, hogy nem akarok három hónapra kiesni. Remélem, időben megálltam. Ez nem egy egyszerű kellemetlenség volt, ha a torna elejétől lett volna ilyen diszkomfortom, akkor is játszottam volna, de fájdalmon keresztül nem játszom. Jó ritmusban éreztem magam, jó hangulatban voltam a pályán. Reméljük, Wimbledonban találkozunk.”

Forrás